Tudnivalók a dohányfüstről :: Füstféleségek, alkotóelemek

Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik a különböző fizikokémiai, termodinamikai folyamatok, a pirolízis, oxidáció, dekarboxiláció, dehidratáció, szublimáció kapcsán. 

A képződő anyagok a füst gázfázisában (szén-monoxid, széndioxid, nitrogén-oxid, ammónia, szénhidrogének, alkoholok, aldehidek stb.) és diszperz közegében (víz, oldószerek, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, fémionok, radioaktiv összetevők stb.) találhatók.

Megjegyzendő: a diszperz fázisú füst milliliterenként 3-5 milliárd 0,2-0,4 mikron átmérőjű szemcséből tevődik össze. Egy cigaretta elszívása során 250-300 ml ilyen telítettségű füstöt szív be a dohányos!

A dohányfüst 43 különböző rákkeltő anyagot tartalmaz! 

A cigarettázás során kétféle füstféleség keletkezik: a főfüst (cigaretta szívásakor beszívott füst) és a mellékfüst (a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül). 

A főfüst rendkívül tömény, mely számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz. Nincs még egy ilyen összetételű légköri, fizikokémiai szennyezés, melyet ilyen formában lélegeznénk be! 

A füstféleségek elemzése során kiderült: az egészségkárosító elemek (ún. ingeranyagok, toxikus anyagok, rákkeltők stb.) a mellékfüstben nagyobb mennyiségben mutathatók ki, mint a főfüstben!

A FŐFÜST ÉS A MELLÉKFÜST EGYARÁNT KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE!!!
 

Küldje el ismerősének | Oldal nyomtatása